A leukémia 45 millió évvel ezelőtt a denevérekben jelent meg

A leukémia legkorábban 45 millió évvel ezelőtt a denevérekben jelenhetett meg - állapította meg egy új brit tanulmány kövületminták elemzése nyomán.

A leukémia olyan rosszindulatú daganatos betegség, amely a vérképző sejtekből indul ki. Egy most publikált brit kutatás szerint vérrákot okozó vírust találtak ősi DNS-mintákban, s ez a felfedezés a betegség új kezeléséhez vezethet - számolt be róla hétfőn a The Daily Telegraph. A felfedezés rávilágít a "hiányzó láncszemre" a retrovírusok fosszilis nyomaiban. A retrovírusok egy olyan víruscsalád, amelynek múltja csaknem félmilliárd évre nyúlik vissza.

A deltaretrovírusként ismert humán t-sejtes leukémiavírus (HTLV-1), amely 15-20 millió embert fertőz meg világszerte, leukémiát okozhat. A tudósok régóta tudják, hogy a deltaretrovírusok ősidők óta fertőzik az emberiséget. Ám mivel ezeknek a vírusoknak nem volt nyoma a kövületekben, eredetük mélyebb gyökere egészen idáig rejtély maradt.

Robert Gifford, a Glasgow-i Egyetem víruskutató központjának tudósa szerint ennek a vírusszekvenciának a felfedezése kitölti az utolsó nagy hiányzó részt a retrovírusok fosszilis leleteiben. "Lehetővé teszi, hogy megrajzoljuk a deltaretrovírusok és hordozóik közötti kapcsolat idővonalát" - mondta. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány arra a megállapításra jutott a bizonyítékok alapján, hogy ezek a vírusok 20-45 millió évesek. A felfedezés bepillantást enged a vírusok jellemzőibe és lehetővé teszi, hogy a kutatók jobban megértsék őket a jövőben.

"Ezt a felfedezést arra is fel lehet használni, hogy átlássuk, milyen mechanizmusokat fejlesztettek ki az emlősök ezekkel a vírusokkal szemben" - vélte Gifford.